Az Ízületi kopás okai

Az ízületi kopást előidéző leggyakoribb tényezők, az ízületi kopás valószínűségének lecsökkentése.

Az ízületi kopást előidéző leggyakoribb tényezők, az ízületi kopás valószínűségének lecsökkentése.

Már tudjuk, hogy bizonyos tényezők és az ízületek kopása között szoros összefüggés áll fenn. Általánosságban az ízületi kopás kockázata nő, a kor előrehaladtával, mely elsősorban amiatt jelentkezik, hogy a 30-35. életévtől kezdődően a sejtek megújulási képessége hanyatlik. Az öregedési folyamat azonban önmagában nem felelős, sokkalta inkább a kedvezőtlen hatásokat kell okolni, melyek az ízületi kopást elősegítik.

Az ízületi kopás fő kiváltói

A csökkent ösztrogéntermelés a menopauza után jelentősen növeli a nőknél annak a kockázatát, hogy arthrosisban, azaz ízületi kopásban szenvedjenek. Ez az oka annak is, hogy a hölgyeket összességében nagyobb mértékben érinti ez a probléma.

A túlsúly elsősorban a térd ízületeknél lévő kopást erősíti fel, illetve a csípőízületi kopást segíti elő. A férfiaknál a testsúly miatti ízületi kopás valószínűsége nagyobb.

Különböző tanulmányok is bebizonyították, hogy 5 kiló fogyás máris felére csökkenti a térdízületi kopás kockázatát. A túlsúlynak nemcsak mechanikai, de hormonális hatásai is vannak az ízületi porcra.

A genetikai hajlamot nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A külső hatások, például a táplálkozás, a méreganyagok és a sport okozta terhelés, de a stressz, az életstílus vagy éppen az éghajlat is hatványozzák a kockázatát annak, hogy az örökítő anyag miatt valóban ízületi kopás alakuljon ki. Hogy nekünk is van- e genetikai terheltségünk, génteszt segítségével lehet meghatározni. Ehhez többnyire elég egy nyál- vagy vérminta.

A másodlagos betegségek, illetve a megváltozott anyagcsere-állapot egy másik alapbetegség következtében, ugyancsak eredményezhet ízületi kopást.

Ehhez a problémakörhöz tartozik a hibás ízületállás, a fejlődési zavarok, mint az X és O láb, a csípőízület-diszplázia, a combnyak hibás helyzete, a fejlődési hibák, a csonttörések, a köszvény, a magas koleszterinszint, a rossz pajzsmirigyműködés, a cukorbetegség, a vérbetegségek, a kórokozók okozta fertőzések vagy a daganatos betegségek.

A túlnyomórészt térdelő tevékenységek, valamint a 25 kilogrammot meghaladó súlyok emelése, illetve cipelése térdízületi kopást okozhat.

A kevés mozgás és asportolásnak a hiánya porckárosodásokat eredményezhet. Az ízületek terhelésre vannak megalkotva, ha nem terheljük őket kellő mértékben és rendszeresen, a mozgékonyságukkal fizetünk érte.

Bizonyos tápanyagok, mint a többszörösen telítetlen zsírsavak, a kalcium, a cink, a folsav, egye B-vitaminok, a bór és a szelén hiányával kapcsolatban is felmerült már, hogy okozhatnak ízületi kopást. Az erről szóló tanulmányok azonban vitatottak. Ezen a téren biztos eredmények eddig még nincsenek.

Bizonyos élelmiszerekkel kapcsolatban is felmerülhet a gyanú, hogy immunológiai túlérzékenységi reakciókon keresztül megtámadják az ízületi nyálkahártyát illetve a porcot.

Gyanúsak a következő anyagok, melyeket tanulmányok is bizonygattak: glutén (zab, búza, kukorica), cukor, citrusfélék, fűszerek, só, tartósítószerek, mesterséges ételszínezékek, alkohol, tea, kávé, csokoládé, bor, tojás, tejtermékek, marha- és sertéshús, a hal és a burgonyafélék (paradicsom, burgonya, padlizsán, bors).